felhasználó
jelszó
 
 
 
 
következő 4 >>
Gólyafészkek és a Google Street View
Nagy Károly - MME (2013/04/28)

Ezen a héten lettek elérhetőek hazánk területére is a Google térképén látható Street View képek. Gondolom ennek köszönhetően mindenki megnézte már a lakóhelye környezetét, látható-e a ház előtt parkoló autója, esetleg ő maga vagy valamelyik szomszéd. Ezután jöhettek a kedvenc városok vagy a szálloda környéke, ahová éppen a nyaralást tervezik. :-)

Természetesen nekem azonnal az jutott eszembe, hogy vajon mi a helyzet a gólyafészkekkel? Vajon azokban a régiókban, ahol nincsenek még feltöltve a gólyafészkek koordinátái vagy fotók az adatbázisunkba, megtudhatjuk-e a hiányzó adatokat?

Számtalan hasznos információt szerezhetünk mindazon helyekről, melyekről elérhetőek a Street View képei (jelenleg 44 ország). Hazánk összes települését bejárták a Google autói, de a kisebb településeken (néhol nagyobbakban is) csak a főbb utcákat fotózták végig. A képek nagyrészt 2011-2012 között készültek, de hamarosan újra végigfotózzák országunkat, s az ígéretek szerint bővül majd a lefotózott utcák száma is.

Kipróbáltam, s első blikkre is elmondható, a Street View kiváló eszköz lehet a kezünkben arra, hogy a gólyafészek adatbázist feltöltsük olyan adatokkal, melyeket az elmúlt években nem volt lehetőségünk. Jelenleg nem minden utca elérhető, de mivel sok településen gyakran a főutcán vannak a fészkek, így valószínűleg jelentős részük már most is látható.

A fehér gólya fészekadatbázisba 2005-ös indulása után azonnal beépítettük a Google Térképet, amint elérhető lett annak API-ja (application programming interface). Ez akkoriban nagy feltűnést keltett még a térinformatikával, GPS-ekkel és egyéb kütyükkel foglalkozó hírportálokon is, melyek cikket írtak erről (pl. itt: Országos online gólyafészek adatbázis készült).

Azóta sajnos a gólyafészek adatbázist nem nagyon fejlesztgettük, mert az újabb adatbázisaink elkészítése és fejlesztése volt fontosabb (MMM adatbázis, RTM adatbázis, Vízimadár adatbázis, Fecskefigyelő, ODÚ adatbázis stb.), de idővel egy nagyobb ráncfelvarráson esik majd át, hiszen mégiscsak a legelső és máig a legtöbb ember által használt adatbázisunk.

Nem csoda, hogy legtöbben ezt az adatbázisunkat ismerik, hiszen a többi (a Fecskefigyelőt kivéve) főként a madárszámlálási programjainkban résztvevőknek készült, a gólyafészkekről pedig bárki tölthet fel adatokat és fotókat, hiszen ehhez nem szükséges speciális madárfaj ismeret és terepi felmérésekben szerzett tapasztalat.

Az adatbázisban jelenleg 11 332 fészekadat található (7 481 fészek, 2 878 üres fészektartó és 955 megsemmisült fészek), s az elmúlt 8 évben 62 378 költési eredményről töltöttek fel adatokat, a napi megfigyelési adatok száma 26 278, s a fészkekről 28 764 db fotót töltöttek fel látogatóink.

Mindezek ellenére számos régióból sok fészekhez még nem kerültek feltöltésre például a GPS-el bemért koordináták (lásd a lenti két statisztikai térképet), a fészkek aljzatául szolgáló oszlopok (a fészkek 80%-a villanyoszlopon, 7%-a önálló oszlopon van) vagy a fészektartó állványok típusa és állapota.

A cikk itt folytatódik a további fontos részletekkel >>

Kérjük, hogy addig senki ne töltsön fel a Google Street View-ról származó adatokat és képeket a gólyafészek adatbázisba, ameddig nem jelentkezett nálunk, s erre nem kapott tőlünk felkérést! Aki ezt mégis megteszi, annak adatait és felhasználói profilját is töröljük az adatbázisainkból! Szeretnénk az adatbázis ezirányú feltöltéseit központilag koordinálni, hogy mindenki az általunk elvárt formátumban és helyeken segíthesse a munkát, s ne össze-vissza, tessék-lássék módon. A megértést ezúton is köszönjük!

Nem korán érkeztek, el sem mentek! - Mit tehetünk az áttelelő gólyákért?
Nagy Károly és Orbán Zoltán - MME (2012/02/04)

Az elmúlt héten több "megérkezett az első gólya" témájú hír jelent meg a médiában. Azonban az ezekben a beszámolókban tévesen bemutatott példányok nem vonuló, hanem az utóbbi években mind gyakrabban áttelelő egyedek voltak.

Ezek a gólyák a telet elsősorban az általuk jól ismert területen tartózkodva élik túl, ahol tudják, hogy hol találnak pockos tarlókat, be nem fagyó vizeket, hulladéklerakókat, vagy ahol az emberek etetik őket. A telelő gólyák azonban hosszabb-rövidebb időszakokra "eltűnhetnek" a megszokott helyükről, ilyenkor akár nagyobb távolságokra is elkóborolnak.

A napokban beköszöntő és a jövő héten tovább szigorodó télben ezek a gólyák még jobban rászorulhatnak a segítségünkre. Ebben szeretnénk a madárbarátok segítségére lenni.

Kérjük, ha Ön is tud olyan telelő fehér gólyáról, mely nincs feltüntetve a fenti térképen vagy az alább letölthető felsorolásban, akkor küldje el a megfigyelési adatokat (hely, időpont, példányszám stb.) az MME Monitoring Központjának ide >>. Köszönjük!

Ismert telelő fehér gólyák 2011/2012 telén (2012. február 01.) >>

Miért maradnak itthon és miként maradnak életben?

A gólyák rendkívül gazdag tápláléklistával rendelkező madarak. Nyáron elsősorban rovarokkal táplálkoznak, de gyakorlatilag bármit, amit le tudnak nyelni: kisrágcsálókat, gyíkokat, békákat, kígyókat, halakat is megfognak. A faj éppen azért vonuló, mert a fő táplálékbázisát jelentő rovarok télen nem hozzáférhetőek. Ha azonban tisztában vagyunk azzal, hogy a fehér gólyák hosszú távú - a Szaharától délre - vonuló madárként akár Dél-Afrikáig is elrepülnek, ami oda-vissza több mint 20.000 km-es veszélyekkel teli utat jelent minden évben, akkor már nem olyan nehéz beleélnünk magunkat annak a gólyának a helyzetébe, mely az áttelelés megkockáztatása mellett dönt. Ezt több körülmény teszi reálisan túlélhetővé számukra, ezekről, valamint etetésük, esetleg szükségessé váló mentésük részleteiről itt olvashat >>

Figyeljünk az áttelelő gólyákra!
Nagy Károly - MME (2011/12/27)

Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozhatunk áttelelő fehér gólyákkal. Ha sikerül túlélniük a tél viszontagságait, a következő télen is jó eséllyel maradhatnak helyben, mivel ekkor már meglehetős rutinnal, kidolgozott túlélési stratégiával rendelkeznek, amit nem kis mértékben a róluk gondoskodó embereknek is köszönhetnek.

A „Határon átnyúló madártani monitoring hálózat és on-line adatbázis fejlesztése” című projekt keretében 2011 nyarán több száz településen számláltuk a gólyafészkeket és a kirepülés előtt álló fiókákat. A nyárvégi, őszi vonulás után is figyelemmel kísértük, hogy vajon maradtak-e a projekt által érintett megyékben telelni készülő gólyák.

Jelenleg három helyen ismerünk itthon telelő egyedeket: Nyíregyházán, Polgáron és Balmazújvároson. Mindhármuk sorsát figyelemmel kísérjük, melyben sokat segítenek a helyi gólyakedvelő lakosok.

Kérjük, küldje be téli gólya-megfigyelési adatait!

A gólyák telelési viselkedésének megismeréséhez pontos adatokkal kellene rendelkeznünk ezekről a madarakról. Ezért kérjük, amennyiben tud ilyen madárról, a hely, a példányszám, a körülmények és a bejelentő elérhetőségét tartalmazó e-mailben tájékoztassa munkatársainkat! Köszönjük!



A Nyíregyházán telelő gólya az Oroson lévő Regionális Hulladékkezelő telepen tölti ideje nagy részét, ahol sok vetési varjúval és sirályokkal osztozik az ott elérhető táplálékon. Más telelő gólyák is gyakran keresik fel a hulladéklerakó telepeket. (Nyíregyháza-Oros, 2011.12.06.)



Gólya, sirályok és varjak (Nyíregyháza-Oros, 2011.12.06.)



Reggeli nyújtózkodás (Polgár, 2011.12.05.)

A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatta.

További információk a „Határon átnyúló madártani monitoring hálózat és on-line adatbázis fejlesztése” című projektről >>

Sikeres év áll a fehér gólyák mögött a magyar-román határ menti megyékben
Nagy Károly - MME (2011/12/26)

Az idei évben, a „Határon átnyúló madártani monitoring hálózat és on-line adatbázis fejlesztése” című projekt keretében végzett gólyafelmérések adatai alapján, a magyar-román határ menti megyékben is sikeresebb volt a gólyák költése az átlagosnál.

A határ menti megyék 401 településéről rendelkezünk 2011. évi adatokkal, ahol 1556 fészket ellenőriztek felmérőink. Az 1131 sikeres költőpár 3767 fiókája repült ki a fészkekből, azaz átlagosan 3,33 fióka repült ki a vizsgált sikeres fészkekből. Ez az érték 0,6-al magasabb az átlagos évekénél.
Kiemelten fontos ez a jó év a gólyák számára, mivel 2010-ben sajnos csaknem fele ilyen „fiókaátlagokkal” találkozhattunk.



6 fiókás fészekalj (Napkor, Kossuth u. 55., 2011.07.23.)

Az idei év sikerességének pontos okairól most még csak sejtéseink vannak, de valószínűleg ugyanaz állhat a háttérben a gólyák és a sok más faj esetében is, mégpedig a kedvező időjárás. A gólyák szempontjából fontos megemlíteni, hogy a május-júniusi időszakban, amikor a kikelő és cseperedő fiókák a legérzékenyebbek nem volt esőzéssel együtt járó hirtelen és tartós lehűlés, és később is csak ritkán fordultak elő olyan viharok, melyek kárt tehettek volna a fészekaljakban. (2010-ben, amikor kiemelkedően rossz költési eredményekkel találkozhattunk, éppen ezek az időjárási viszonyok okozták a problémát.)

Köszönet illeti mindazokat, akik részt vettek a fehér gólya felmérésekben!

A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatta.

További információk a „Határon átnyúló madártani monitoring hálózat és on-line adatbázis fejlesztése” című projektről >>

következő 4 >>
© Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület - Monitoring Központ 2005-2013.
Az oldalon található információk és adatok a Monitoring Központ tulajdonát képezik, azok és részeik
bármilyen formában való utánközlése vagy felhasználása kizárólag a Központ írásos engedélyével lehetséges.
Elérhetőség: 4401 Nyíregyháza 1, Pf. 286. Info: monitoring@mme.hu